A természeti erőforrásokban gazdag Őrjegi táj túlnyomó részbeni érintetetlensége ellenére a múlt századtól kezdve több változáson ment keresztül. Az intenzív mezőgazdaság térhódítása ezen vidéken csupán részben tudott érvényesülni, a magával hozva a természeti környezetünkre összes negatív hatásával együtt. Ez a folyamat az utóbbi évtizedben érezhetően lelassult, sőt az agrárgazdálkodási célprogramoknak, a terjeszkedő ökológiai gazdálkodásnak, a hagyományos gazdálkodási módoknak, természetvédelmi korlátozásoknak és persze több klímaváltozást jobban tűrő, betegségekre kevésbé fogékony haszonnövény alkalmazásának -ezáltal pedig kevesebb növényvédőszer használatának- köszönhetően javult.
A fogoly a régmúltban, elsősorban a múlt századunk első felében gyakori vadfaj volt, akkor kisparcellás mezőgazdálkodás kedvezett a madárfaj számára, de későbbiekben a területek szerkezet- és birtokviszonyai is -az országos tendenciát követve -megváltoztak. Ezen negatív hatásokat szenvedő sérülékeny fogolyállomány egy-egy rendkívül kemény téli időjárás következtében megroppant, melyet ezután a területen előforduló dúvad állomány könnyen tizedelt és lecsökkentett.
A homokmégyi Dózsa Vadásztársaság a térségben kiemelt figyelmet fordít ezen gazdag természeti környezet megóvására, ezért az elmúlt évben nagy elhatározásra jutott, a területen élő, mára szerény populációban megtalálható fogoly (Perdix perdix) állományát szeretné megmenteni, megelőzve a teljes eltűnését. A mentési program a Dózsa Vadásztársaság, mint vadászatra jogosult egy kidolgozott, több éves, önálló kezdeményezésű projektje. A cél egy olyan 3-5 éves visszatelepítési program, melynek következtében egy életerős törzspopuláció alakul ki, mely lehetőséget nyújt a további terjedéséhez, természetesen vadászati hasznosításának mellőzésével.
Az előkészítő munka már télen, egy 1,5 ha-os szántóterületen nadrágszíj parcellás, változatos mezőgazdasági kultúra kialakításával kezdődött el. Ezen fogoly számára ideális vadföld kialakítását a Országos Vadgazdálkodási Alap 2019-ben sikeresen elnyert pályázata tette lehetővé, ezzel csökkentve a projektgazda önként vállalt programjának költségeit, mely rendkívül fontos ha ezen időszakot nehezítő pandémiás, gazdaságilag nehéz helyzetre gondolunk. A Dózsa Vadásztársaság a kieső bevételi forrásainak ellenére is töretlenül folytatja a munkát, hiszen 2020 szeptemberében több mint 200 példány kifejlett, életerős, állatorvosilag bevizsgált fogoly szabadon bocsátását végezte, előzetes hatósági engedéllyel, melyet a jövőben megduplázva tervez folytatni a következő években is. A „foglyos” vadföldünk ökológiai gazdálkodási módszereit alkalmazva került kialakításra, műtrágya és vegyszerek alkalmazása nélkül, a lehető legnagyobb agrár-biodiverzitást célozva meg, ezzel folyamatos búvó- és táplálkozóhelyet szeretnénk biztosítani a madaraink számára egész évben. Hiszen a jövőbeli szaporulat számára gazdag rovarvilág nélkülözhetetlen táplálékforrás. A termesztett kultúrák közül gazdag a paletta, vetettünk szemescirkot, kölest, pohánkát, facéliát, vörös herét, lucernát, és kukoricát. Pozitív hatása már a foglyok kibocsátása előtt is jól érzékelhető, hiszen a többi apróvadfaj (fácán, mezei nyúl) és az agrárterületekhez kötődő védett madárfajok is élőhelyként használják. Az előzetesen kialakított vadföldet kívül 8 ha parlagterülettel és további 8 ha extenzíven legeltetett gyepterülettel szomszédos, valamint mindezt körülvevő több ezer hektáros Natura 2000 és védett terület biztosítja a jövőben a nyugodt élőhelyet. A tenyészállatokat közeli, kiváló szakmai háttérrel rendelkező vadtenyésztő vállalkozástól szerezzük be. Az ideálisan kialakított élőhely mellett kiemelt figyelmet fordítunk a területen előforduló egyéb vadfaj, dúvadfaj túlzott kártételének megakadályozására, hiszen 2019-ben elnyert, OVA pályázati forrásból elegendő, vadászható dúvadfajok szelektív gyérítésre alkalmas csapdapark került beszerzésre, ezen kívül az apróvad állományunk téli takarmányozásának biztosításához tájba illő apóvad-etetők állnak készen használatra.
A több éves átgondolt kibocsátás során bízunk abban, hogy az Őrjegi természeti területen folyatódik a kedvező agrárgazdálkodási folyamat a jövőben is, hiszen mindezek hatására területünkön az apróvad állomány eddig is kis mértékben növekedett, kedvezőtlen időjárású években csupán stagnált. Annyi bizonyos hogy a későbbiekben az tájhasználat egyik legfontosabb indikátor faja lehet itt az Őrjegben, de akár másutt is. A munkát a térségben nemrég szerveződött helyi kezdeményezés, az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület aktívan segíti, abban bízva hogy a visszatelepítési programhoz későbbiekben a Natúrpark területén több vadgazdálkodásra jogosult csatlakozik.
Eseményről készült kisfilm: