Mérési eredmények a zöldségek, gyümölcsök vegyszertartalmáról

Megjelent a Pesticide Action Network (PAN) Europe legfrissebb jelentése, melyben a szervezet az Európai Unióban forgalomba került zöldségek és gyümölcsök vegyszermaradvány- tartalmát vizsgálta, különös tekintettel azokra a hatóanyagokra, melyeket az Erópai Parlament a 1107/2009 rendeletében “Helyettesítésre jelölt” kategóriába sorolt egészségkárosító vagy természetromboló hatásuk miatt.

Romló tendenciák

A tanulmány szomorú adatokat közöl, ugyanis ahelyett, hogy az EU “Termőföldtől az asztalig” stratégiájában megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően csökkenne a káros növényvédőszerek használata, a 2011-2019 közti időszakban a gyümölcsökben 53%-kal, zöldségekben 19%-kal nőtt a méreganyagok szintje.
A jelentés rideg tárgyilagossággal állapítja meg, hogy ezek szerint az, hogy az Európai Parlament meghozott egy döntést, még nem változtat a tagállamok gyakorlatán. A jelentés már címével is nyomasztó képet fest:

Forbidden fruit – The dramatic rise in the most toxic pesticides found on fruits and vegetables sold in Europe and evidence that governments are failing their legal obligations

Vagyis:

Tiltott gyümölcs – a legmérgezőbb növényvédőszerek drámai emelkedése az Európában eladott gyümölcsökben és zöldségekben, és bizonyíték arra, hogy a kormányok nem tesznek eleget jogi kötelezettségeiknek

Mérési adatok

A tanulmány részletes mérési adatokat közöl. 23 gyümölcsfajtában és 40 zöldségfélében vizsgálták meg 32-féle, helyettesítésre jelölt vegyszer-hatóanyag szintjét, az Európai Unió összes tagállamában. A legszennyezettebb gyümölcsök a feketeribizli, az őszibarack, a földieper, a cseresznye a sárgabarack, a csemegeszőlő és a körte voltak. A zöldségek közül a szárzeller, a gumós zeller, a kelkáposzta, a cikóriasaláta a kelbimbó és a fejessaláta tartalmazta a legtöbb mérget. A belga, a francia, az ír, az olasz és a német termények között találták a legtöbb vegyszerrel szennyezettet, de őket szorosan követték a spanyol és holland termékek. Magyarország a termények 17%-ával a középmezőnyben végzett.
Az elemzés külön kiemeli, hogy a gyümölcsök 10,2%-ában, a zöldségek 3,1%-ában találtak kettő vagy több veszélyes hatóanyagot, melyek egymással kölcsönhatásba lépve a vártnál is súlyosabb rombolást végezhetnek.

Miértek

Joggal merül fel a kérdés, hogy ez hogyan és miért fordulhatott elő. A tanulmány röviden magyarázza is az okokat:

Bár már 2011-ben meghozták a határozatot a veszélyes hatóanyagok lecseréléséről, és az 2015-től kötelező is lett volna, a tagállamok ezt a rendelkezést nem hajtották végre. Arra hivatkoztak, hogy nincs megfelelő alternatíva ezekre a szerekre.
A gazdák azért használnak egyre többet és többet a növényvédőszerekből, mert a kártevők és a kórokozók az idők során egyre immunisabbá válnak a hatóanyagokra. Az ellenállóbb kártevőre nagyobb dózis kell, amitől még ellenállóbb lesz, és így a gazda egy egyre gyorsuló mókuskerékbe kerül.
A növényvédőszereket gyártó óriás vegyipari cégek folyamatosan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák a vegyszerhasználat csökkentésére való törekvéseket.

Mi a megoldás?

Az integrált növényvédelem – adja meg a határozott választ a tanulmány. Az integrált növényvédelem azt az ideális felállást célozza meg, amiben a mezőgazdasági termelő mélyreható szaktudásának köszönhetően egy olyan rendszert képes beüzemelni a gazdaságában, ahol a környezet és az egészség védelmét maximálisan szem előtt tartja, a biológiai sokféleséget és a természeti erőforrásokat megőrzi, de egyúttal jövedelmezőséget is biztosít, és kiváló minőségű, egészséges termékeket állít elő. Ebben segítségére lehet számos módszer:

Agrotechnikai műveletek szakszerű alkalmazása úgymint: vetésforgó, tápanyag-gazdálkodás, a vetés megfelelő technológiája és időzítése, növényápolás, a termény szakszerű betakarítása, feldolgozása és tárolása, rezisztens vagy toleráns (kórokozóknak ellenálló) növényfajták termesztése, minőségi szaporítóanyag felhasználása, higiéniai fegyelem, a kártevők természetes ellenségeinek védelme
Növényvédelmi előrejelzések figyelembevétele. Gyakori ugyanis, hogy időjárástól függetlenül, pusztán egy időrendet követve végzik a permetezéseket, például párhetente beütemezve egy adott kezelést, a kórokozó lappangási idejére alapozva a logikát. Ezzel az a baj, hogy sokszor indokolatlanul juttatnak ki vegyszert, mert nem mindig állnak fenn az adott kórokozó szaporodásához szükséges időjárási viszonyok. A növényvédelmi előrejelzések követése szükséges az ésszerű vegyszerhasználathoz.
Növényvédelmi szakember bevonása
A biológiai és fizikai növényvédelmi módszerek előnyben részesítése a kémiai módszerekkel szemben.
A felhasznált növényvédőszereket megfelelően kell kiválasztani annak érdekében, hogy minimalizáljuk a környezeti terhelést és egészségügyi kockázatot.
A növényvédőszerek használatát a szükséges szinten kell tartani
A rezisztencia kialakulásának megfékezésére kell törekedni. Ehhez fontos a megfigyelés és a kutatókkal való együttműködés is.
A növényvédőszerek használatáról nyilvántartást kell vezetni, és az eljárások helyességének megállapításában hivatásos növényvédelmi szakember véleményére kell támaszkodni.

Reakciók, hozzászólások

A tanulmány, mint az lenni szokott a témában, nagy visszhangot váltott ki. Az aggódó fogyasztóktól az összeesküvés-hívőkön át a biogazdákig természetesen mindenkinek van véleménye a dologról, de ami ezeknél is fontosabb, a magyar hatóságok és szakmai szervezetek is megszólaltak a publikáció kapcsán.

A NÉBIH óva int a pániktól, leszögezve, hogy a magyar terményekben nincs kirívóan magas szermaradvány- tartalom. (Ezt egyébként a tanulmányban közzétett adatok is ugyanígy mutatják.) A szermaradványok szintje még így is bőven az egészségügyi határérték alatt marad, a NÉBIH például 2021-ben 15 alkalommal talált csak határérték feletti szermaradvány mennyiséget magyar élelmiszerben, ami tulajdonképpen elhanyagolható gyakoriság. A hivatal emlékeztet, hogy ilyen mértékű szennyezettség mellett nyugodtan ehetünk zöldséget és gyümölcsöt, mert irdatlan mennyiséget kéne megennünk ahhoz, hogy megbetegedjünk a bennük lévő vegyszerektől. Tágabb kontextusba helyezve a helyettesítésre jelölt szerek használatát a NÉBIH felhívja a figyelmet arra a két tényre, miszerint a szerhasználat mellőzése a szermaradványoknál is károsabb hatású kórokozók elszaporodásának nyithat kaput, illetve hogy a kérdéses hatóanyagok fokozottabb használata visszavezethető lehet arra is, hogy az utóbbi években kivontak a forgalomból néhány, még ezeknél is mérgezőbb vegyületet, így többen fordulnak a vizsgálatban szereplő szerekhez.

Az ÖMKI szakemberei már komolyabbnak látják a problémát, különösen a több vegyszer együttes bevitele során keletkező koktélhatás ismeretlen következményeit. Hozzászólásukban a megoldásokra koncentrálnak, számos olyan, a vegyszerhasználat csökkentésére irányuló konkrét lépést javasolva, melyekkel segítik a gazdákat és védik a fogyasztókat. Az agrotechnológiai védekezési eszközök, a rezisztens növényfajták termesztése, a precíziós gazdálkodás, a hasznos élőlények védelme, az egyéni védekezés helyett az összehangolt régiós koordináció, a mezőgazdasági gépek pontos kalibrálása, az önellenőrzés és a kutatás-fejlesztés fontossága sok helyen összecseng az integrált növényvédelem alapelveivel. Az ÖMKI is fontosnak tartja azt a két örömteli adatot, hogy a vizsgált terményeknek csak 1-1,5%-a tartalmazott a megengedett határértéknél magasabb arányban szermaradványokat, illetve hogy a minták 45-55%-ában semmilyen szermaradvány nem volt kimutatható.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenésének adott hangot, miután a sajtóban a PAN Europe jelentésére hivatkozó, de annak tartalmát félremagyarázó, pánikkeltő cikkek jelentek meg, melyek a magyar zöldségek és gyümölcsök szennyezettségét emlegették. Közös közleményükben így nyilatkoznak:

“A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható.”

A kémiai növényvédelem kérdése nagy összecsapások színtere, ahol gazdák, fogyasztók, vegyszergyárak, környezetvédők és politikai szereplők mind-mind a saját nézőpontjukat képviselik. Szomorú, hogy évtizedek óta ugyanazok a körök futnak, ugyanazok a minták ismétlődnek, és sajnos most is, mint eddig mindig, van nagyobb gondja és sürgősebb dolga a világnak, mint ebben egyezségre jutni. Azt mindenki maga látja, hogy mit tud tenni és mi az ő érdeke ezügyben. A fenti reakciókból azt is láthatjuk, hogy a probléma sokrétű és igényel némi szaktudást a megértése. Nem könnyű mindent mérlegelni, de az alapos utánajárás mindenképpen segít abban, hogy megfontoltan állhassunk a kérdéshez.