A Hajósi kaszálók és löszpartok Természetvédelmi Terület értékes láprétje olyan kevésbé ismert madárfajoknak is táplálkozó- és pihenőhelyet nyújt, mint az erdei sárszalonka. 2009 óta végzünk itt rendszeres felmérést és vonuláskutatást.
A Hajósi kaszálók és löszpartok Természetvédelmi Terület a Dél-Őrjeg Natura 2000 területének egyik legnagyobb kiterjedésű jelölő élőhelye, értékes láprétje. A terület 1990 óta élvez védettséget, vagyonkezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A területen 2014 óta klasszikus rétgazdálkodás folyik, ezen belül természetvédelmi kezelés céljából az inváziós lágyszárú fajokat kaszálással szorítjuk vissza, a teljes gyepterület legeltetése bivalyokkal történik. Kitűnő tocsogós, lápi élőhelyet biztosítunk ezáltal számos védett és fokozottan védett fajnak. Egyéni kirándulás céljából érdemes felkeresni, a terület szabadon látogatható és kiválóan megismerhető a rajta keresztülvezető Alföldi Kéktúra útvonalon, gyalogosan, kerékpárral, sőt, még lóháton is.
A területet kevésbé ismert, titokzatos madárfajok is látogatják, mint például az erdei szalonka (Scolopax rusticola). Rejtőzködő faj, leginkább a szürkületi, esti órákban aktív. Hazánkban többnyire csupán vonulási idejük alatt, tavasszal és ősszel tartózkodnak, de ritkán költéssel is próbálkoznak. A láprétet éjszaka táplálkozás és vonulás alatt pihenés céljából keresik fel.
2009 óta minden tavasszal és ősszel rendszeres felmérés és madárgyűrűzés módszerével vonuláskutatás folyik itt elsősorban erdei szalonka, és viselkedésében hasonló fajok, mint például a sárszalonka (Gallinago gallinago) és kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) állományát vizsgálva. A felmérés és gyűrűzéshez való befogás egy különleges, éjszakai módszernek köszönhetően tud megvalósulni, melyre viszont rá kell szánni az időt, hogy eredményes legyen.
A több mint tíz év kutatási időszaka alatt 73 példány erdei szalonkára, több tucat sárszalonkára és 9 példány szórványosan hazánkban átvonuló kis sárszalonkára került ornitológiai gyűrű. A kutatási program közben további fajok – réti pityer, fenyőrigó, fekete rigó, énekes rigó – egyedeit is megjelölték, bízva abban, hogy valahol visszafogva vagy esetlegesen megkerülve fontos információt szolgáltatnak majd a vonulási útvonalukról, területhasználatukról, területhűségükről.
Egy 2021. decemberi estén visszafogásra került egy 2017 márciusában általam ugyanott jelölt erdei szalonka, mely egyben a leghosszabb idejű hazai gyűrűzési visszafogás az adatbankban. Egy korábban itt jelölt madár pedig Horvátországban, az Isztriai-félszigeten került meg, ezzel a telelőhelyről nyújtva fontos információt. A 2-3 naponta végzett kutatás egyben az erdei szalonka átvonuló állományának felmérését is szolgálja, melyet elsősorban az időjárás befolyásol. Az elmúlt évek száraz tavaszi és őszi időszakai tovább növelik a hajósi láprét és az ehhez hasonló vizes, nedves élőhelyek fontosságát ezen madarak számára.
Agócs Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető (Homokhátság Tájegység – II/8. őrkerület)
Forrás: www.knp.hu