„Foglyot vissza az Őrjegbe”

Szakmai konferencia Homokmégyen a szürke fogoly (Perdix perdix) védelme érdekében

Homokmégyen október 14-én, csütörtökön neves előadók részvételével „Foglyot vissza az Őrjegbe” címmel tartottak szakmai konferenciát. Az esemény jelentőségére utal, hogy annak fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter volt, a konferenciát a homokmégyi Dózsa Vadásztársaság, az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikus és Vadegészségügyi Tanszéke mellett további négy szomszédos vadásztársaság szervezte. A rendezvény a Vadászati és Természeti Világkiállítás „Egy a Természettel” vidéki rendezvénysorozatnak volt része. Szakmai támogatója többek között az Országos Magyar Vadászkamara és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is.

Házigazdaként Rigó Ferenc, a homokmégyi Dózsa Vadásztársaság elnöke nyitotta meg az összegyűlt szakmai vendégek számára az eseményt, majd ezt követően az Agrárminisztérium képviseletében Kammermann Péter Illancs-Bugaci tájegység tájegységi fővadásza köszöntötte az egybegyűlteket.

Ezt követően elindulhatott a szakmai előadások sorozata. Elsőként a Agócs Péter az Őrjeg és hozzá kapcsolódó agrárkörnyezetének elmúlt időszakban tapasztalható természetvédelmi szempontú pozitív változásait ismertette, mely szerint eljött az idő arra, hogy még a területen megmaradt csekély fogolypopuláció megerősítésre kerüljön. Hiszen jelenleg ezen pozitív hatások további erősödése lehetőséget teremthetnek arra, hogy egy talpra állított, megerősített populáció akár jövőben fennmaradhasson, természetesen kizárólag vadászati hasznosítása nélkül. A fogolyra, mint az agrárkörnyezetünk bioindikátorára nagy szükség van a jövőben, szintúgy mint például a beporzók esetében is, az esetleges, jövőbeni negatív hatásokat állományváltozásukkal, jelenlétükkel jól tudnák jelezni. Az agrártámogatásokkal járó agrárkörnyezetvédelem és élőhelyfejlesztések (megnövekedett biogazdálkodásban művelt területek, AKG, zöldítés és diverzifikáció), a védett és Natura 2000 területen jogszabályi feltételekben szabott apróvad védelmi korlátozások (hagyássávok, vadriasztó lánc használata, kaszálás kezdő időpontja) lehetőséget biztosítanak az agrobiodiverzitás védelmére és fejlesztésére.

Az Őrjeg vonatkozásában legnagyobb hatással bíró homokmégyi Dózsa Vadásztársaság és a helyben vidékfejlesztéssel foglalkozó Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület munkacsoportjának közös, a környékre és országosan is példát mutató kezdeményezése a „Foglyot vissza az Őrjegbe” projekt. Melynek legfőbb iránya az itt, még területünkön élő fogolyállomány és annak megerősítésére kihelyezett madarakat előzetesen létesített nadrágszíj parcellás vadföldgazdálkodás és évek során folytatott szakszerű vadgazdálkodás (dúvadgyérítés, téli etetések) segíti. 2020-ban önerőből 200 példány fogoly kihelyezésére került sor, amit minden évben tervez megduplázni legalább 5 évig, így 2021-ben 400 példány fogoly került kihelyezésre arra alkalmas élőhelyen.

Biztosan elmondható, hogy ennek a munkának a sikeressége a szomszédos vadászatra jogosultak nélkül nem képzelhető el, így az Őrjegben gazdálkodó 4-5 vadásztársasággal együtt egy jövőbeni mintaprojekt terve került felvázolásra, aminek a szakmai koordinálását a natúrparki egyesület tudná szakmailag végezni. Több, kisebb, egymással szaporodási kapcsolatban álló populáció kialakítása tervezett, melyhez további anyagi finanszírozás tudna lendíteni a projekten, akár állami támogatás keretében. Kizárólag kistérségi összefogásban sikerülhet a régmúltban még gyakori fajunk megmentése, az ott gazdálkodókkal együtt.

Az előadások során információkat kaphattunk az Agrárminisztérium által elindított országos fogolyfelmérésről Pingjung Emil tájegységi fővadász ismertetésében, ezután Farkas Tibor hivatásos vadász előadásában emelte ki a ragadozógyérítés szerepét a fogoly védelmében. Tóth Péter a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembere a közös agrárpolitika és annak biodiverzitásra gyakorolt hatásait ismertette.

Rövid szünet után Perjési Nándor (Perjési és Társa Kft.) mutatta be a fogolynevelés gyakorlati lépéseit, majd Dr. Gál János professzor a szürke fogoly állategészségügyi vonatkozásairól tartott nagyon szemléletes előadást. A rendezvényt zárta Lóránt Miklós (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) élőhelyfejlesztéssel foglalkozó előadása, melynek során a túzok és a fogoly gyakorlati védelmi tevékenysége közötti közös tényezőkre hívta fel a figyelmet.

Az előadássorozat végén terepi programként, ezen tanyás térségben megrendezett esemény lehetőséget adott ara, hogy 50 példány foglyot helyezzünk ki a közeli élőhelyre, mindezzel gyakorlatiasan zárva az igen jól sikerült rendezvényt.